A szokásaink rabjai vagyunk?

A szokásaink rabjai vagyunk?

Hadar egy izraeli nő. 21 éves korában New York-ba költözött, hogy színjátszást tanuljon az ottani, egyik színiiskolában. Az USA-ba érkezésekor középfokú szinten beszélt angolul. Azonban nem akarta, hogy az amerikaiak külföldiként kezeljék, ezért még a keresztnevét is megváltoztatta Júliára. Így szerette volna elkerülni, hogy a neve hallatán rögtön arról kezdjék faggatni, vajon honnan érkezett az államokba. Természetesen az erős akcentusa hamar lebuktatta. Társalgásai során pedig a legtöbb esetben beszédpartnerei fejezték be mondatait, hisz ő erre akkor még nem volt képes.

Szerencsére megértő, amerikai barátokra lelt, akik mindenben támogatták, és ennek köszönhetően szárnyakat kapott a nyelvtanulás terén is. 23 éves korában felvették a színiiskolába, ahol két év múlva már egy Shakespeare darabban játszhatta Lady Macbeth szerepét, ráadásul skót akcentussal.

Híres színésznő végül nem lett belőle, és 2006-ban visszaköltözött Izraelbe. Az angol nyelvvel azonban azóta sem „végzett”. Manapság is főszerepet játszik az életében családja mellett. Angol nyelvtanárként tevékenykedik, és a tanulóit folyamatosan igyekszik az élete során megszerzett, hatékony, nyelvtanulási praktikáival ellátni.

A következő videóban meghallgathatjuk kiejtését, amelyen nagyon sokat dolgozott, még a tengerentúli, színitanodában eltöltött évei alatt, két nagyszerű beszédtechnika tanárának segítségével. Pontosítok, a mai napig dolgozik rajta, mert szokásává alakította a nyelvgyakorlást, amit sosem lehet abbahagyni, ha a megszerzett tudásunkat szinten szeretnénk tartani.

Dióhéjban erről szól a következő videója is, melyben arról fog beszélni, milyen szerepet játszanak szokásaink a nyelvtanulásunkban: 3 must have habits to learn a language

A videó tartalma magyar nyelven

Egy idegennyelv tanulásakor mindig új szokások kialakítására van szükség. Hadar ebben a videóban három, alapvető szokásról fog bővebben beszélni.
De mik is azok a szokások valójában? Tevékenységek, amelyeket minden egyes nap elvégzünk, automatikusan, gondolkodás nélkül. A cselekedeteink mellett a gondolataink, és még a döntéseink egy része is szokás. Hogy reggel iszunk-e kávét, megmossuk-e a fogainkat vagy elmegyünk-e edzeni. Mind-mind a kialakított szokásaink függvénye. Ezek pedig vagy közelebb visznek, vagy épp eltávolítanak attól a személyiségtől, amilyenek lenni szeretnénk. Mert vannak jó, és vannak rossz szokások is.

A nyelvtanulásban például rossz szokás lehet az, amikor épp belekezdünk a tanulásba, és máris a telefonunkat figyeljük közben. Viszont jó szokás, ha egy párbeszédben elhangzott, számunkra ismeretlen szó jelentésének azonnal utánanézünk a beszélgetés végeztével.
Hadar most három, nyelvtanulással kapcsolatos szokásról fog beszélni bővebben: a tanulás, a beszéd és a gondolkodásbeli szokásokról.


A tanulás szokása. Amennyiben szeretnénk az angol tudásunkat fejleszteni, netán folyékonyan beszélni, magától értetődő, hogy ahhoz gyakorolnunk kell. A kérdés csak az, hogy hogyan gyakorolunk, és mit teszünk annak érdekében, hogy ez megvalósuljon? Mindennap szánunk-e rá időt? Beszédgyakorlást végzünk-e? Tanulási módunk hatékony-e? Nem mindig ugyanazt a hibát követjük-e el újra és újra? Tehát az, ahogy gyakorlunk, és ahogy elkötelezzük magunkat a feladat mellett – legyen ez akár csak 10 perc naponta, amíg teljes odafigyeléssel meghallgatunk egy angol nyelvű beszélgetést – meghozza számunkra a kívánt eredményt. (Hadar itt most nem tér ki arra, melyek a hatékony tanulási módszerek. Azokról külön leckéket készített, és az elérhetőségüket a leírásban adta meg.)

Itt inkább azt szeretné hangsúlyozni, hogy ha folyékonyan és magabiztosan szeretnénk beszélni egy idegennyelven, akkor a nyelvtanulást is úgy kell kezelnünk, mint bármilyen más szokásunkat az életünkben. Tehát legyen világos, mit akarunk, és legyünk következetesek benne.

Ehhez viszont nem elég csak azt mondanunk, hogy ‘angoloznom kell’. Valahogy rá kell jönnünk a módjára, hogy tudjuk szokásunkká tenni a mindennapi angolozást. Azt is érdemes megfigyelnünk, mi az, ami eltérít minket attól, hogy ezt a szokást kialakítsuk.

Aki kávézik, és reggel felébred, nem kérdezi meg magától, hogy igyon-e egy kávét? Egyszerűen csak megteszi, automatikusan. De hozhatnánk erre a fogmosást is példának, vagy esetünkben a nyelvtanulást. Az a cél tehát, hogy szokássá formáljuk a napi nyelvtanulást. Méghozzá úgy, hogy ne kelljen megkérdezni magunktól, ma angolozzak-e, hanem jöjjön automatikusan, mint a napi rutinunk része. Ehhez persze szükségesek az apró sikerélmények, tehát a hatékony tanulás, melyhez további videókat ajánl Hadar a leírásban.

A beszéd szokása. Erre nagyon jó példa az anyanyelvünk használata. A hangok, a szavak, a nyelvtani fordulatok mind automatikusan jönnek belőlünk a saját nyelvünkön. Nem gondolkodunk azon, egy szót hogy ejtsünk ki, vagy milyen nyelvtani megoldással állítsuk össze a mondatainkat.

Idegennyelven ugyanezekre a szokásokra van szükségünk. Ehhez viszont folyamatosan gyakorolunk kell az új hangok, szavak kiejtését, gyakorolni a beszédet, hogy spontánná váljon mindez. Például ha szeretnénk a ‘th‘ hangot angolosan ejteni, ahhoz folyamatosan ismételnünk kell a kiejtését, hogy egy idő után már automatikusan jöjjön bármikor, amikor csak egy szóban előfordul.

Az ismétlés a kulcs. De abból is csak az a fajta, amikor valóban tudatában vagyunk annak, hogy most valami újat tanulunk. Nem csak ismétlünk ész nélkül. Érezzük, hogy erőfeszítést kell tennünk az ügy érdekében, és ez kényelmetlen a számunkra. Szándékosan bele kell mennünk a kényelmetlen helyzetbe. Sajnos az idegennyelvű beszédet és a gyakorlást is sokszor robotpilóta módban végezzük, viszont a gyakorlás során muszáj extra figyelmet szentelnünk annak, hogy ejtjük a hangokat helyesen. Akárhányszor egy új szót akarunk memorizálni, gyakorolnunk kell kiejteni, és mondatokban alkalmazni. Csak akkor leszünk képesek éles helyzetben használni.


A gondolkodás szokása. Vagyis hogyan tekintünk a saját angolunkra, illetve milyen gondolataink támadnak a fejünkben, miközben angolul beszélünk. Újra csak fontos megjegyezni, hogy mindezek a gondolatok szokások. Nem spontán módon alakulnak ki a fejünkben, és nem a valóságra adott reakciók, hanem helyzetek által kiváltott, automatikus válaszok. Főleg az ismétlődő gondolatok, amelyek előjönnek, amikor például beszédre kerülne a sor. Ha ezt megértjük, és fülön tudjuk csípni, amikor egy negatív gondolat felbukkan az agyunkban, majd képesek vagyunk azt meg is állítani, akkor tudunk igazi sikereket elérni.

Hogy miért vannak negatív szokásaink, arra a múltunkban kell keresni a a választ. Illetve abban, amit a környezetünktől hallottunk magunkról az életünk során. De ennek nincs is jelentősége, mivel ez csak egy rossz mintázat, ami megváltoztatható.


Menjünk vissza a kávés példához. Tegyük fel, hogy valaki le szeretne szokni a kávézásról. Reggel, amikor felébred, az első gondolata az: ‘jaj de innék egy kávét!’ Az agyában kialakul a vágy: de jó lenne érezni a kávé illatát és az ízét. Viszont, ha ezen a kezdeti vágyon úrrá tud lenni, akkor elindulhat azon az úton, amelyre lépve meg tudja változtatni a mintázatot, a szokást.

Ugyanígy van a nyelvtanulásnál is. Épp arra készültünk, hogy megszólaljunk angolul, amikor valaki esetleg épp furcsán néz ránk, és emiatt elindul egy negatív gondolat az agyunkban. Valami kiváltott belőlünk egy rossz érzést. Ha ilyenkor azt tudjuk mondani magunknak, ez csak egy rossz gondolat, nincs jelentősége, figyelmen kívül hagyom ezt a rossz szokást, akkor elkezdhetünk más beállítódást kialakítani, mondjuk hogy nekünk megy ez a dolog. Ennek eredményeképp pedig megnő a motivációnk, és eltűnik a gondolat, miszerint: ‘mit erőlködjek, nekem ez úgysem megy’. Hanem megnyílnak a kapuk, mert úgy látjuk a dolgokat, ahogy vannak, és tudunk változni, kritika nélkül.

A videó hátralévő részében Hadar összefoglalja röviden a három pontot újra, majd pedig ajánl egy saját programot, amelyben lehetősége nyílik a jelentkezőknek mindezek gyakorlatba ültetésére.

Én pedig egy korábbi blog bejegyzésemet ajánlom mindazoknak, akik például a halogatásról mint rossz szokásról szeretnének leszokni: halogatás

Szószedet
habit – szokás
essentially – lényegében, alapvetően
to wire – huzalozni
to practice – gyakorolni
confidence – magabiztosság
resource – forrás
to define – meghatározni
repeatedly – többször, ismételten
action – cselekvés
thought – gondolat
decision – döntés, határozat
to accumulate – felhalmozni, gyűjteni
to aquire – megszerezni
ultimately – végső soron
indentity – identitás
to recognize – felismerni
context – szövegkörnyezet
obvious – nyilvánvaló, egyértelmű
fluent – folyékony, gördülékeny
to include – magába foglalni, tartalmazni
effectively – hatékonyan, eredményesen
mistake – hiba
intentional – szándékos
result – eredmény
idea – elképzelés, fogalom
consistent – következetes
to form – alakítani
to prevent – megakadályozni, megelőzni, meggátolni
to distract – összezavarni
streak – sáv
effective – hatékony
description – leírás
spoken language – beszélt nyelv
first language – anyanyelv
to retrieve – felidézni
grammar structure – nyelvtani szerkezet
to treat – szemlélni, tekinteni
to be aware of something – valaminek a tudatában lenni, tudni valamiről
to pronounce – kiejteni, kimondani
thoughtful – figyelmes, megfontolt
to switch – átváltani
repetition – ismétlés
mindless – eszetlen
uncomfortable – kényelmetlen, kínos
autopilot – robotpilóta
conscious – tudatos, öntudatos
to perceive – érzékelni, felfogni
spontaneous – spontán
to reflect – tükrözni
pattern – minta
to avoid – elkerülni
inner critic – belső kritikus
to succeed – sikerülni
to be rooted in – gyökerezni valamiben
to quit – abbahagyni
to overcome – legyőzni, leküzdeni
trigger – kiváltó inger
mindset – gondolkodásmód
judgement – megítélés
to become – valamilyenné válni
to invite – ösztönözni
stress – hangsúly
ambiguous – homályos, zavaros
elusive – megfoghatatlan
to implement – végrehajtani, megvalósítani
transformational – transzformációs, átalakító
committed – elkötelezett

Comments are closed.