Nem túl gyakran hallgatok magyar rádiókat teljes odafigyeléssel. Egy alkalommal azonban érdekes beszélgetésre lettem figyelmes valamelyik kisebb, (már nem is emlékszem, pontosan melyik), csak a fővárosunkban fogható adón.
A vendég Melanie Sefton, angol nyelvtanár volt, aki Budapesten él, és tanít. (Vagy legalábbis akkor, amikor hallgattam a műsort, még így állt a helyzet.)
Több érdekes dologról is beszélt az interjú során, és volt egy meglátása, ami megragadott. Azt mondta (és itt most nem tudom idézni szó szerint, így az idézőjel szándékosan hiányzik): egy idegen nyelv tantárgyként való oktatása nem igazán jó irány, mert a nyelv alapvetően kommunikációs eszköz. Ennek megfelelően, az ő módszere nem a nyelvet (vagy inkább nyelvtant) helyezi a középpontba, hanem magát a témát. Ha fel tudja kelteni egy adott téma iránt az érdeklődést, akkor az ahhoz szükséges nyelvi készség elsajátítása már viszonylag egyszerűen történhet.

Ez a személet nagyon megtetszett, és gyorsan fel is jegyeztem magamnak, nehogy elfelejtsem. És miért is tetszett meg annyira? Talán azért, mert tudat alatt én is így tanulom az angol nyelvet már jó pár éve.

Mindig az a vágy hajt, hogy a számomra érdekes, idegen nyelven megfogalmazott témát a lehető legjobban megértsem. Viszont, ha olyan a téma, ami nem érdekel, akkor ugyanúgy, ahogy az anyanyelvemen is, untatni kezd a szöveg, és egy idő után a kedvem is elmegy a tovább hallgatásától vagy olvasásától. Amikor számomra érdekes egy mondandó, vagy az a személy, akitől hallom, alig várom, hogy az általa használt, még ismeretlen szavak jelentését megtudjam. Azonban ha ennek az ellentettje történik, semmi kedvem keresgélni utána.

És ami nagyon jó a felnőtt életben (sok más, egyéb dolog mellett), hogy amíg a gimnáziumban nem lehetett megtenni az utóbbit, addig felnőtt, szabad emberként már akármikor. Ha valami nem érdekel, akkor azzal nem foglalkozom tovább.

A blogom küldetése alapvetően tehát az, hogy aki idelátogat, találhasson magának valami érdekes témát, vagy embereket, akik megragadják a fantáziáját. Mindezzel kellő motivációt kapva ahhoz, hogy folytassa ezt, az akár élethosszig tartó tanulási folyamatot. Ami egyáltalán nem nyűg, hanem élvezet, örömöt adó, értelmes elfoglaltság:
az angol nyelv elsajátítása, és a megszerzett tudás folyamatos csiszolása, szinten tartása.