A múlt héten új-zélandi életviteléről mesélt pár szóban egy magyar családanya. Az e heti bejegyzéshez tartozó videóban pedig egy új-zélandi hölgy fog beszélni Magyarországról szintén „kivi” akcentussal.

Judithról nem tudok sokat, viszont elképzelhető, hogy ő is magyar származású. Vagy legalábbis a gyökerei ide nyúlhatnak vissza. Kivi akcentusa már jóval erősebb, mint Ritáé a múlt hétről, szóval biztosan Új-Zélandon nőtt fel. Ennek ellenére gyanús a magyarországi kötődése. A videója elején ugyanis elmeséli, már többször is járt hazánkban, alkalmanként minimum 4 hetet eltöltve e vidéken. (A választott videó bevezetőjének stílusa szintén arról árulkodik, lehet valamennyi magyarság a vérében.) Szóval nem tudni, pontosan hogy került az úti cél keresztjébe épp Magyarország. Annyit viszont igen, hogy megszeretett itt.

You Tube csatornájának bemutatkozójában arról ír, hogy tájékoztató jellegű kisfilmjeivel szeretné csökkenteni annak a kultúrsokknak a mértékét, ami a Magyarországra beutazó, elsősorban új-zélandi turistákat érheti idelátogatásuk alkalmával.
Erről azonnal eszembe jutott: vajon mi sokkolhatja a hazánk földjére érkező külföldi turistákat? Ez ám az izgalmas kérdés. Persze tudom, a kultúrsokk pozitív is lehet, nem csak negatív. Judit, a kivi hölgy mindegyikre hoz egy-egy példát, azonban javarészt azokra a jelenségekre mutat rá elsősorban, ami inkább gyengesége, mint erőssége hazánknak.
Mindettől függetlenül nagyon érdekes meghallgatni egy olyan ember véleményét Magyarországról, aki a Föld másik féltekéjéről érkezett hozzánk. És azt is érdemes megfigyelni, hogy egy másik kultúrából származó embernek mely dolgok tűnnek fel furcsaságként. Ez minden bizonnyal egyénenként is változó.

Ami Judit beszédstílusát illeti, az új-zélandi akcentus jellegzetességei nála már sokkal erősebben megmutatkoznak, mint a ‘Kivi’ című bejegyzésemhez tartozó kisfilm szereplőjénél, Ritánál. Viszont a videóhoz beállítható automatikus, angol nyelvű felirat, mely sokat segít az elhangzottak értelmezésében.

Lássuk akkor országunk gyengeségeit, ha még esetleg nem lennénk tisztában azzal, melyek is azok: First impressions of Hungary

A videó tartalma magyar nyelven

Judit már többször is járt Magyarországon. Alkalmanként 4-9 hétig tartózkodott hazánkban. Nagyon szereti ezt a helyet. Vannak olyan szokásaink, amelyeket ő már nem tart furcsának, de azt vette észre, hogy mások igen. Ezért elhatározta, készít néhány videót, amelyekben beszél a furcsaságokról, megkönnyítve ezzel is az ideérkezők helyzetét.

Ebben az első videóban sorra veszi azokat a különbözőségeket, amelyeket megtapasztalt. Elsősorban az új-zélandiaknak szól a kisfilm, de más, angolul beszélő ország tagjai is profitálhatnak belőle.

Az első fontos dolog, hogy Magyarország az északi féltekén fekszik. Ez azt jelenti, hogy ha valaki télen utazik Új-Zélandról hazánkba, akkor itt épp a nyárba csöppen bele. Olyankor a hőmérséklet nem ritka, hogy jóval harminc fok fölött van. Judit több alkalommal 40 fokban is nyaralt már nálunk. Ezért sok, lenge ruhát javasol csomagolni. Illetve melegebb darabokat szintén, mert a gyakori esőzések után a hőmérséklet 20 fok alá is visszaeshet.

Nyaranta Magyarországon az erős viharok gyakoriak. Néhány percig vagy néhány óráig is eltarthatnak. A villámlások szintén. A háztetőkön látható fém vezetékek azonban biztonságosan levezetik a villámokat a földbe. Judit egy alkalommal azt is megtapasztalta, milyen az, amikor közvetlenül az apartmanjába csap bele a villám. Szörnyű volt a hangja, és nagyon ijesztő.

A magyarországi, nyári időszak alatt Új-Zéland 10 órával előbbre van Magyarországhoz képest. Úgyhogy ezt mindenképpen tartsuk észben, amikor hazatelefonálunk – mondja Judit. Például reggel 7 órakor Új-Zélandon délután 5 óra van. Ezzel még nincs is probléma. Viszont amikor délután 5 óra van Magyarországon, akkor Új-Zélandon hajnali három. Így Judit volt már, hogy hajnalban kapott hívásokat külföldről.

Ne számoljunk azzal, hogy Magyarországon majd olcsón veszünk mobiltelefont, vagy SIM-kártyát, és azzal telefonálunk, kihasználva ezzel a kedvező, helyi tarifákat. A mobiltelefon vásárlásához ugyanis magyar személyi igazolvány szükséges. Jobb ötlet inkább egy applikációt letölteni, és a neten keresztül kommunikálni. Sok helyen van wifi, néhány tömegközlekedési járművön is, vagy például a Mekiben.

Ha Budapestre érkezünk Új-Zélandról, akkor elsőre azt gondolhatjuk, a város teljesen nemzetközi. Sokféle etnikumhoz tartozó emberrel találkozhatunk, és rengeteg féle nyelvet hallhatunk a fővárosban. Azonban Magyarországon az emberek csak magyarul beszélnek. Angolul nem igazán. Persze a turizmusban dolgozók általában értik és beszélik az angolt valamennyire. Legalább annyira, amennyi a hotelben a regisztrációhoz, vagy a helyi nevezetességek bemutatásához szükséges. Sok fiatal tanulja már, elsősorban azért, hogy külföldre tudjon menni, és egy tehetősebb országban tudjon munkát vállalni. Azt azonban ne várjuk, hogy mindenki beszéli az angolt. Általában még egy szót sem tudnak a helyiek.

Amikor megérkeztünk a reptérre, a gépből kilépve a hőség megtapasztalása után a második dolog, ami feltűnik, az az, hogy itt jobb oldalon közlekednek az emberek. Ezt fontos észben tartani, amikor átmegyünk az úttesten. És ne próbáljunk beülni utasként a vezető oldalára! (Később készül majd egy videó a magyarországi vezetésről – jegyzi meg Judit.)

Ami meglepő, hogy az európai autók mellett, sok japán autót is látni az utakon. Utóbbiak ráadásul Magyarországon készülnek. A tömegközlekedésről, illetve arról, hogy a reptérről hogy lehet bejutni a városközpontba, később lesz szó, szintén. Egyelőre annyit elég megemlíteni, hogy a tömegközlekedés jó Magyarországon, és olcsó is új-zélandi szemmel nézve. Például egy út háztól-házig, Debrecenből a budapesti reptérig 260 km, és kb. 50 dollárba kerül. Összehasonlításként Új-Zélandon Judit otthona az ottani reptértől 20 km-re helyezkedik el, és annak az útnak a költsége 44 dollár.

Egy külön videó készül majd a szállásokról.
Most csak annyit, hogy a villanykapcsolók fordítva működnek Magyarországon. Ha pedig a szállásunkon zuhanyzó is van, és egy csapból jön a meleg és hideg víz, akkor figyeljünk arra, hogy a csapot ellentétes irányba kell elfordítani.
A konnektor szintén nagyon eltér az új-zélandi konnektortól. Viszont egy egyszerű adapter elég a használatához, mivel a feszültség ugyanaz benne, mint Új-Zélandon. A magyaroknál használt dugó két kerek, míg az új-zélandi három, lapos villás. A harmadik, hiányzó rész a földelés.

Haladjunk tovább a szálláson. A folyosókon nem találunk vizet spriccelő, tűzoltó berendezést, és valószínűleg füstjelzőt sem. Judit legutóbbi szállásán, tavaly például egy kulcsra zárt biztonsági rács volt felszerelve a lift és a folyosó, valamint a tűzlépcső közé.

A Duna valószínűleg csalódást fog okozni. Nem kék, hanem sáros barna színű. Viszont meglehetősen nagy. Budapesten számos, gyönyörű hidat láthatunk. Új-zélandi szemmel az épületek nagyon öregek, és érdekesek. Helyi szemmel nézve azonban nem annyira idősek. Mivel a magyarok csak nagyjából ezer éve élnek itt, míg a rómaiak már több, mint kétezer éve jártak először ezen a vidéken. A római korból maradt romokat is fel lehet keresni a város megfelelő részein. A történelem során a sok háborúnak köszönhetően az épületek jelentős része megrongálódott. Legutóbb a második világháború bombázásaiban.
Említést kell tenni az „elbűvölő” panelházakról is. Beton falak, kicsi szobák, szigetelés nélküli terek. Nem a legélhetőbb helyek. A városok közterein számos művészi alkotással találkozhatunk, legfőképp szobrokkal. Sok kültéri koncertet is tartanak nyaranta. Musical- és színházi előadásokat.

Ha elhagyjuk a várost, akkor nagyjából az egész országot laposnak látjuk majd. Legnagyobb része 80-100 m-re van csak a tengerszinttől. A domborzati elemek mindössze 2%-a emelkedik csak 300 m fölé. A legmagasabb hegy pedig alig lépi túl az 1000 m-t. A sík területeken általában háromféle növényt termesztenek: búzát, kukoricát és napraforgót.

Legelésző állatokat nem fogunk látni, vagy csak nagyon keveset. Nem azért, mert nincsenek, hanem azért, mert bent tartják őket.

Nos, ez volt az első videó. Kérdezzenek nyugodtan a kommenteknél, és ha tudok rá válaszolni, akkor készítek arról is videót. De addig is viszlát! – búcsúzik magyar nyelven Judit a kisfilm végéhez érve.

Szószedet

aimed at – kitűzött
over the years – az évek alatt
at a time – egy időben
odd – furcsa
to appear – tűnni, látszódni
Northern Hemisphere – északi félteke
uncommon – ritka, szokatlan
to pack – csomagolni
violent – vad
to last – tartani valameddig
lightning – villám, villámlás
wire – vezeték, huzal, drót
storm – vihar
frightening – ijesztő, félelmetes
ahead – előre, elöl
to keep in mind – észben tartani
am – 0 órától délig terjedő időszak
pm – déltől éjfélig terjedő időszak
to require – igényelni, megkövetelni
public transport – tömegközlekedés
Mickey D’s – (szleng) McDonald’s étterem – meki
ethnicity – etnikum
sights – látványosságok, nevezetességek
affluent – gazdag, tehetős
heat – forróság, hőség
to cross the road – átkelni az úttesten
driving seat – vezetői ülés
passenger – utas
to expect – várni, számítani valamire
shuttle – ingázó reptéri járat
door-to-door – háztól-házig
accomodiation – szállás, elhelyezés
light switch – villanykapcsolódó
shower with a mixer – meleg és hideg vizes csap
be prepared! – légy résen!
to charge – tölteni
plug socket – csatlakozó aljzat
adapter – átalakító
voltage – elektromos feszültség
prong – villa, ág
chances are – elképzelhető, valószínű
sprinkles – locsoló
security grill – biztonsági rács
fire escape – tűzlépcső
to disappoint – csalódást okozni, kiábrándítani
Danube – Duna
muddy – sáros, iszapos
reasonably – meglehetősen
ruin – rom
damage – kár, károsodás
war – háború
bombing – bombázás, bombatámadás
to destroy – elpusztítani, lerombolni
concrete – beton
insulation – szigetelés
statue – szobor
flat – lapos
above the sea level – tengerszint felett
crops – termény
wheat – búza
corn – kukorica
sunflower – napraforgó
grazing animal – legelésző állat